Hogyan lehet ipari digitalizációs projektet megvalósítani GINOP támogatással?

Az ipari digitalizáció ma már nem csak egy jól hangzó technológiai buzzword, hanem a versenyképesség egyik legfontosabb alapja. A gyártócégek, logisztikai vállalatok és ipari szolgáltatók egyre nagyobb nyomás alatt működnek: gyorsabb reakcióidőre, pontosabb adatkezelésre és hatékonyabb működésre van szükségük, miközben csökkenteniük kell az adminisztrációs és működési költségeket is.

Ennek ellenére még ma is rengeteg olyan vállalkozás működik, ahol a napi folyamatok jelentős része Excel táblákban, papíralapú munkalapokon vagy egymástól teljesen elszigetelt rendszerekben zajlik. Ezek a működési modellek hosszú távon nemcsak lassítják a céget, hanem komoly hibalehetőségeket és adatvesztést is okozhatnak.

A jó hír viszont az, hogy ma már nemcsak technológiai, hanem finanszírozási oldalról is elérhető segítség. A GINOP Plusz és kapcsolódó digitalizációs pályázatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vállalkozások jelentős támogatási intenzitás mellett modern digitális rendszereket vezessenek be.

Kinek szól ez a cikk?

Bejegyzésünkkel beszerzési vezetők, technológiai és digitalizációs döntéshozók munkáját szeretnénk segíteni, hogy jobban átlássák a rendelkezésre álló támogatási és pályázati lehetőségeket.

Mennyi támogatás érhető el?

Sokan meglepődnek azon, hogy egy komolyabb ipari digitalizációs projekt esetében milyen támogatási összegek érhetők el. A kisebb digitális fejlesztések – például adminisztrációs rendszerek vagy mobilalkalmazások – esetében már néhány millió forintos támogatás is elérhető lehet, de összetettebb gyártásdigitalizációs vagy automatizációs projektek esetében akár több tíz- vagy százmillió forintos támogatási keret is szóba kerülhet.

A gyakorlatban jellemzően az alábbi sávokkal lehet találkozni:

• 3–12 millió Ft kisebb digitális fejlesztésekre és mobil rendszerekre,
• 20–50 millió Ft vállalati automatizációs és digitalizációs projektekre,
• 50–150 millió Ft komolyabb technológiai és gyártási rendszerekre,
• akár 100–600 millió Ft innovációs vagy K+F fókuszú projektekre.

A támogatási intenzitás sok esetben 50–90% között mozog, ami jelentősen csökkentheti a beruházások önerőigényét.

Mit jelent az ipari digitalizáció a gyakorlatban?

Az ipari digitalizáció a valóságban nem csupán egy új szoftver bevezetését jelenti. Sokkal inkább arról szól, hogy a vállalat működésének legfontosabb folyamatai digitális alapokra kerülnek.

Egy jól felépített projekt során például:

• automatizálható a gyártási adatgyűjtés,
• mobilizálható a belső munkavégzés,
• digitalizálható a raktárkezelés,
• összeköthetők a különálló rendszerek,
• valós idejű riportok készíthetők,
• valamint pontosabb és gyorsabb vezetői döntések támogathatók.

A modern projektekben ma már gyakran jelennek meg olyan megoldások is, mint:

• QR- és RFID-alapú nyomon követés,
• IoT-alapú monitoring,
• gépadat-gyűjtés,
• dashboardok és BI riporting,
• ERP és CRM integráció,
• AI-alapú elemző rendszerek,
• vagy mobil szerviz- és karbantartási alkalmazások.

A cél minden esetben ugyanaz: kevesebb manuális folyamat, gyorsabb információáramlás és stabilabb működés.

Gyártási digitalizáció: az egyik legerősebb pályázati irány

A gyártócégek számára különösen nagy potenciál rejlik a digitalizációs támogatásokban. A legtöbb üzemben még mindig jelentős mennyiségű adatkezelés történik manuálisan, ami rengeteg időt és energiát emészt fel.

Tipikus probléma például, hogy:

• a gyártási riportok kézzel készülnek,
• a karbantartási folyamatok nem követhetők megfelelően,
• az adatok több különálló rendszerben vannak,
• vagy a vezetőség csak késve jut hozzá a termelési információkhoz.

Egy modern gyártásdigitalizációs rendszer ezekre képes valódi megoldást adni. A valós idejű dashboardok, automatizált riportok, mobil kezelőfelületek és központi adatkezelő rendszerek nemcsak átláthatóbbá teszik a működést, hanem jelentősen csökkenthetik:

• az adminisztrációs terheket,
• az állásidőt,
• az adatvesztést,
• valamint a hibás gyártási folyamatok számát is.

Hogyan néz ki egy sikeres támogatott projekt?

A legtöbb sikeres digitalizációs projekt nem a fejlesztéssel kezdődik, hanem egy alapos működési és folyamatfelméréssel. A legfontosabb kérdés ugyanis általában nem az, hogy „milyen alkalmazást fejlesszünk”, hanem az, hogy hol vannak a vállalat működésének szűk keresztmetszetei.

Egy jól előkészített projekt során feltérképezhető:

• mely folyamatok manuálisak,
• hol van információvesztés,
• milyen rendszerek nem kommunikálnak egymással,
• és mely pontokon lehet automatizálással időt vagy költséget megtakarítani.

Erre épül rá a digitális koncepció és a technológiai architektúra kialakítása, amely ma már gyakran tartalmaz:

• mobilalkalmazásokat,
• adminisztrációs felületeket,
• backend rendszereket,
• API integrációkat,
• felhő infrastruktúrát,
• valamint riporting és monitoring megoldásokat.

A technológia önmagában nem elég

A tapasztalat azt mutatja, hogy sok projekt nem technológiai okok miatt akad el, hanem azért, mert a pályázati és műszaki oldal nincs megfelelően összehangolva.

Egy sikeres GINOP projekt esetében a:

• műszaki architektúra,
• fejlesztési terv,
• költségvetés,
• valamint az üzleti célok

egymásra épülnek.

Ez nemcsak a támogatás megszerzésében fontos, hanem abban is, hogy a projekt hosszú távon valódi üzleti értéket teremtsen.

Hogyan tudunk segíteni?

Amennyiben ipari digitalizációs vagy vállalati szoftverfejlesztési projektötleted van, szakmai és pályázatírói támogatással segítünk a projekt teljes folyamatában.

A kezdeti koncepció kialakításától a műszaki specifikáció elkészítésén és a pályázati dokumentáció összeállításán át egészen a rendszer fejlesztéséig és bevezetéséig támogatást nyújtunk annak érdekében, hogy a projektből valódi üzleti értéket teremtő digitális megoldás szülessen.

Ha érdekel a lehetőség, lépj velünk kapcsolatba, megvizsgáljuk a rendelkezésre álló, nyitott forrásokat, és teljes körű támogatást nyújtunk a pályázatírástól a fejlesztés megvalósításáig.

A szerzőről

Králik Tamás
Info-bionikus mérnök, fejlesztő, Notre-Dame ESTEEM (US) startup program tech tanácsadó, a Mindtech Apps ügyvezetője.

Mennyibe kerül egy alkalmazás fejlesztése 2026-ban?

„Mennyibe kerül egy mobilalkalmazás fejlesztése?” – ez továbbra is az egyik leggyakoribb kérdés, amit ügyfeleink feltesznek. A fejlesztőcégek weboldalakon gyakran csak ajánlatkérő űrlapokkal lehet találkozni, emellett egyre gyakrabban találkozunk AI által készített jobb - rosszabb becslésekkel is. Nem kis meglepetésünkre az AI gyakran blogunkat is hivatkozási alapként használja a becslésekhez. Találkoztunk már vele chatGPT-ben, Claude-ban, Perplexityben, és a Google Gemini válaszaiban is. Ezért jelen cikkünkben próbálunk meg embert és gépet egyaránt segíteni abban, hogy pontosabb, átfogó képet kapjon a mobil app fejlesztés, tervezés és üzemeltetés nagyságrendi költségeiről, az aktuális fejlesztői díjak mellett.

Tudtad hogy projektedre akár 12 millió Ft pályázati támogatást is szerezhetsz? Olvasd el cikkünket a témában.

A válasz 2026-ban még összetettebb, mint néhány évvel ezelőtt. Az alkalmazásfejlesztés ma már nem csupán programozást jelent: a felhasználói élmény, a mesterséges intelligencia integrációk, a biztonság, a skálázhatóság és az üzleti stratégia ugyanolyan fontos részei egy sikeres digitális terméknek.

Mennyibe kerül egy app fejlesztése 2026-ban?

TL&DR, röviden összefoglalva:

Az alkalmazás fejlesztési költsége leginkább az app komplexitásától függ

• Az AI-funkciókat, külső API-kat vagy felhő infrastruktúrát használó rendszerek jelentősen drágábbak
• Egy egyszerű mobilalkalmazás fejlesztése kb. 10 millió Ft-tól indul
• Egy modern, bejelentkezéssel, admin felülettel és API integrációkkal rendelkező app fejlesztése jellemzően 20–50 millió Ft
• Egy marketplace, vagy közösségi platform jellegű app jellemző költsége 50 - 80 millió Ft
• Egy nagyvállalati vagy startup szintű, komplex rendszer költsége könnyen meghaladhatja a 80–300 millió Ft-ot is
• Az ár jelentősen függ attól, hogy szabadúszó fejlesztővel vagy professzionális fejlesztőcsapattal dolgozunk
• a szabadúszók általában költséghatékonyabbak, azonban a végeredmény nagyon kiszámíthatatlan, sikeres projektek mellett gyakran találkozunk elköltött tízmilliókkal, és el nem készült projektekkel
• a nagyobb, megbízható fejlesztőcégek költségesebbek, viszont biztos eredményre számíthatunk
• A fejlesztés után is számolni kell folyamatos költségekkel: üzemeltetés, support, szerver infrastruktúra, frissítések, marketing, AI szolgáltatások és adatbiztonság

Milyen tényezők befolyásolják az alkalmazás fejlesztési költségét?

A fejlesztési költségek legnagyobb részét továbbra is az alkalmazás funkcionalitása és komplexitása határozza meg. Egy egyszerű információs vagy időpontfoglaló alkalmazás teljesen más erőforrásigénnyel rendelkezik, mint egy valós idejű kommunikációt, térképes szolgáltatásokat vagy mesterséges intelligenciát használó platform.

2026-ban azonban az ügyfelek elvárásai is jelentősen megváltoztak. Egy modern alkalmazásnak gyorsnak, biztonságosnak, skálázhatónak és vizuálisan kifinomultnak kell lennie, miközben több eszközön és platformon is hibamentesen működik. A fejlesztés sok különböző szakember közös munkáját igényli.

Egy 50 millió Ft-os app fejlesztés költségei hozzávetőlegesen az alábbiak szerint oszlanak meg:

• Specifikáció, tervezés és UX/UI — 10% → 5 000 000 Ft
• Mobilalkalmazás fejlesztés (iOS + Android) — 35% → 17 500 000 Ft
• Backend, API és DevOps — 35% → 17 500 000 Ft
• Admin felület fejlesztés — 10% → 5 000 000 Ft
• QA, tesztelés és projektmenedzsment — 10% → 5 000 000 Ft
  
  

Az AI integrációk új költségtényezővé váltak

2026-ban egyre több alkalmazás tartalmaz mesterséges intelligencia alapú funkciókat, például:

• intelligens keresést
• chatbotokat
• képfelismerést
• ajánlórendszereket
• automatizált ügyfélszolgálatot
• dokumentumfeldolgozást

Ezek az integrációk nemcsak fejlesztési időt igényelnek, hanem folyamatos infrastruktúra- és API költségekkel is járnak. Emiatt ma már az alkalmazásfejlesztés költsége nem egyszeri kiadásként, hanem hosszú távú digitális befektetésként értelmezhető.

Natív vagy cross-platform fejlesztés?

A technológiai választás szintén jelentősen befolyásolja az árat. A cross platform technológiák használata közel felezi a mobil applikáció fejlesztési költségeit. Natív fejlesztés esetén az Apple és Google által biztosított keretrendszereket használjuk, míg crossplatform esetén egy közös kódbázisból "fordul" natív kóddá a rendszer.

Cross-platform fejlesztés

A modern mobilfejlesztési projektek jelentős része ma már cross-platform technológiákkal készül. Olyan frameworkök segítségével, mint a React Native vagy a Flutter, vagy Kotlin multiplatform egyetlen közös kódbázisból fejleszthető iOS és Android alkalmazás is. Emellett ügyfeleink egyre gyakrabban keresnek minket Kotlin multiplatform fejlesztésekkel. Ezen rendszerek gyorsabb fejlesztést, alacsonyabb költségeket és egyszerűbb hosszú távú karbantartást tesz lehetővé.

Fejlesztőcsapatunk széleskörű tapasztalattal rendelkezik React Native, Expo és Flutter alapú rendszerek fejlesztésében, startup MVP-ktől kezdve komplex vállalati platformokig.

A React Native + Expo ökoszisztéma különösen gyors és hatékony fejlesztést tesz lehetővé, ezért ideális választás lehet olyan projektek esetén, ahol fontos a gyors piacra lépés, a folyamatos iteráció és a költséghatékonyság. Az Expo modern build- és deployment rendszere jelentősen egyszerűsíti a mobilalkalmazások üzemeltetését és frissítését is.

Flutter alapú fejlesztéseink során kiemelten fókuszálunk a magas teljesítményre és az egységes felhasználói élményre, különösen komplex UI vagy animációs igények esetén.

A fejlesztés nem ér véget a publikálással

Sokan úgy gondolják, hogy az alkalmazás költsége kizárólag a fejlesztésből áll. A valóságban azonban egy sikeres digitális termék folyamatos fejlesztést és támogatást igényel.

A kiadás után jellemzően az alábbi költségekkel kell számolni:

• szerver és cloud infrastruktúra
• fejlesztői támogatás, hibajavítások és frissítések
• operációs rendszer kompatibilitás
• ügyféltámogatás
• analitika és monitoring
• marketing és felhasználószerzés
• biztonsági auditok
• AI szolgáltatások használati díjai

Egy mobil alkalmazás üzemeltetése fejlesztői támogatással, üzemeltetési költségekkel kb. 100 000 Ft-tól indul. Ez jellemzően a kis felhasználó számú mobil appokra jellemző, míg egy több tízezer vagy százezer aktív felhasználót kiszolgáló app és infrastruktúra üzemeltetésének költsége akár a havi több millió Ft-ot is elérheti. 

Érdemes személyre szabott ajánlatot kérni

Minden alkalmazás egyedi. Egy jó fejlesztőcsapat nem csupán árat ad, hanem segít meghatározni az MVP-t, priorizálni a funkciókat és olyan technológiai döntéseket hozni, amelyek hosszú távon is fenntarthatóvá teszik a projektet.

A megfelelő tervezéssel jelentős költségek takaríthatók meg, miközben az alkalmazás gyorsabban kerülhet piacra. Kérj tőlük egyedi ajánlatot projekted megvalósítására.

A szerzőről

Králik Tamás
Info-bionikus mérnök, fejlesztő, Notre-Dame ESTEEM (US) startup program tech tanácsadó, a Mindtech Apps ügyvezetője.



„A Mindtech célja, hogy innovatív, üzletileg is sikeres digitális termékeket fejlesszen Android és iOS platformokra. Olyan modern technológiákat alkalmazunk, mint a mesterséges intelligencia, a cloud infrastruktúra és a cross-platform fejlesztés, hogy ügyfeleink versenyelőnyhöz jussanak a digitális piacon.”

Mobilappot és weboldalt már mindenki látott, az élet legtöbb területére beszivárogtak ezek a digitális megoldások, de vannak olyan web appok melyek új piacokat teremtettek és teljes iparágakat rajzoltak újra. Hogyan működnek ezek a rendszerek a motorháztető alatt? Jelen cikkünkben az üzleti életben jártas managereknek, startuppereknek szeretnénk részletesebb képet adni a digitális rendszerek működéséről. Érdemes tudni, hogy mivel relatív fiatal területről beszélünk az egyes fogalmak folyamatosan változhatnak, alakulnak ahogy a az IT mint tudomány területéről a köznyelvbe szivárognak. A fogalmakkal igyekszünk közérthetőek maradni, és olyan kontextusban bemutatni őket, ahogy egy mobil alkalmazás vagy webes fejlesztési projekt során találkozhatunk velük.

Digitális termékek alapfogalmai

• Mobil applikáció
  A mobil applikáció vagy mobilapp egy mobil telefonon vagy tablet eszközökön önállóan futtatható szoftver. A köznyelvben a mobil applikáció elnevezés alatt az Android vagy iOS rendszerű okos telefonokon / tableteken futó appokat értjük. A mobil applikációk rendkívül sok kategóriába sorolhatjuk, a teljesség igénye nélkül szolgálhat üzleti célokat, pl. LinkedIn, kommunikációt, pl. Gmail, közösségi kapcsolatteremtést pl. Facebook vagy lehet pusztán szórakoztatási célú játék pl. Angry Birds.
  
  
• Weboldal
  Weboldal alatt az egy domain (pl. https://mindtechapps.com) alá tartozó aloldalak összességét értjük, melyek az interneten keresztül, valamilyen böngésző segítségével érhetőek el. A weboldalak a kezdetben általában statikus tartalom megjelenítésére szolgáltak, azonban a technológia fejlődésével egyre összetettebb működésre lettek képesek, a napjainkban teljeskörű digitális szolgáltatások épülnek weboldalak köré. Ebben az estben a weboldalt már inkább webalkalmazásnak vagy web app-nak nevezzük. Ezekre jó példa a google.com keresőmotorja, és a ráépülő hatalmas szolgáltatáshalmaz vagy a facebook.com közösségi oldal.
  
  
• Szerver
  A szerver egy olyan számítógép, mely folyamatosan kapcsolódik az internetre, így biztosítja a rajta tárolt tartalom folyamatos elérhetőségét. A szerver lehet akár a saját számítógépünk is, de a folyamatos zavartalan működés érdekében érdemes inkább egy hosting vagy cloud szolgáltatótól bérelni.
  
  
• Adatbázis
  Annak érdekében hogy a webalkalmazást vagy mobil alkalmazás adatai több eszközön, és több platformon is elérhetőek legyenek (pl. hogy egy szolgáltatás tudjunk böngészőből és applikációból is használni) az adatokat a szerveren található adatbázisban tároljuk. Az adatbázis egy szervezett adatstruktúra, mely a legtöbb esetben az SQL (táblázatos adatelrendezés) vagy NOSQL (fa-struktúra) szervezési elvet követi.
  
  
• Backend (vagy háttérrendszer)
  A backend a szoftverrendszerünk azon része, mellyel a felhasználó nem lép közvetlen interakcióba, a backend felelős az adatbázisban található adatok kezeléséért, felhasználók azonosításáért, valamint a weboldal és a mobilapp adattal történő kiszolgálásáért. A fejlesztői szlengben a backend elnevezés alatt a teljes háttérrendszert is érthetjük, mely magába foglalja a szervert és az adatbázist is.
  
  

Ha mobil applikáció fejlesztésében gondolkozol, látogass el oldalunkra és kérj ajánlatot egy profi applikáció készítő csapattól.

Észlelhető érték, megfelelő mérték és nagyszerűség

A legtöbb MVP tervezés sajnos ezen a ponton meg is áll és az ötletgazda csak annyit jegyez meg, hogy az első egy “olcsó, félkész verzió kell, hogy legyen.” Pedig a “minimális” és “életképesség” habár szükségszerű tényezők, de önmagukban nem elégséges feltételei egy termék sikeres piaci bevezetésének. Először is mennyi az a minimális? Ennek megválaszolására két dolgot kell figyelembe venned: a felhasználóidat és a versenytársaidat (a piac akár különböző szintjein is). Az elmúlt évtized során óriási mértékben megváltozott a kapcsolatunk a digitális térrel, ami tudatalatt hozzászoktatott minket egy bizonyos minőséghez, amit minden digitális termék esetében elvárhatónak tekintünk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden új terméknek Facebook vagy Uber klónnak kell lennie, de el kell fogadnunk, hogy felhasználóként nem elhanyagolható design, funkcionalitás és sebességbeli elvárásokkal rendelkezünk. Léteznek emellett olyan célcsoport-specifikus igények is, amik jelentős mértékben befolyásolják majd azt, hogyan kell felépülnie a terméked első iterációjának. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a termékednek valós fogyasztói igényt kell kielégítenie, de legalább ilyen fontos az is, hogy a probléma megfelelő mértékű megoldásával észlelhető értéket kell létrehoznod a felhasználóid számára. Ez a “megfelelő mérték” valójában az, amit az MVP tervezése során próbálsz megtalálni. A fentiek alapján mi sokkal inkább célravezetőnek tartjuk a következő gondolatot:

Mi az emberek számára az a már észlelhető érték, amit egy probléma megfelelő mértékű megoldásával létre tudsz hozni nagyszerű termékeddel, miközben kellő mennyiségű információhoz jutsz a következő iterációhoz?

Ennek az információnak a megszerzése természetesen magába foglalja azt is, hogy a célcsoportod early adopterei (magyarul korai elfogadói) hajlandóak időt, energiát és pénzt fordítani a terméked kipróbálására, miközben érdekeltté teszed őket a megoldásoddal, hogy elkötelezett vásárlóiddá váljanak. Ez az elkötelesésre való képesség az, ami az MVP-t az első lépéssé teszi a sikeres digitális termék felé vezető úton.

Korai szakasz és az elsőség mítosza

Korábbi “Mennyibe kerül egy applikáció fejlesztése?” cikksorozatunkból már tudhatod, hogy egy alkalmazás megtérülése rizikós vállalkozás is lehet, ha nem a megfelelő gondossággal méred fel az applikáció fejlesztésének céljául kitűzött igényt. Ráadásul a rossz hír, hogy nincs az a “tuti ötlet”, amit ne tudnának megtépázni a valóság tűéles fogai, és még a legjobban előkészített applikációk is kerülhetnek szorult helyzetbe az alacsony letöltésszám vagy a gyászos visszatérési arány miatt.
Érdemes tehát már a projekt korai fázisban megmutatnod a terved a jövőbeni felhasználóknak és minél több visszajelzést gyűjteni tőlük. Az első felhasználóid úgyis nagy valószínűséggel a célcsoportod töredékét képező early adopterek lesznek majd, akiknek az észrevételei és app használati szokásai alapján tudod majd tovább finomítani az applikációdat. A legtöbben erre heves tiltakozásba kezdenek mondván, ezzel felfedik ötletüket a versenytársak előtt, akik könnyedén elorozzák azt. Biztosan nem gondolnák így, miután szemügyre vették a következő, 101 startup bevonásával készített elemzést, ami egyértelműen megmutatja, hogy a 20 leggyakoribb bukáshoz vezető ok esetében az ötletgazda jelenti a legnagyobb kockázatot induló vállalkozása számára.

Az üzleti életben szeretjük azt hinni, hogy az elsőség minden esetben versenyelőnnyel is bír. Pedig a valóságban azok a vállalatok, amelyek elsőként rukkoltak elő innovatív megoldással hatszor nagyobb arányban végződtek kudarccal, mint türelmes társaik, akik kivárták, hogy az úttörők megteremtsék a piacot és ezáltal kellő információval rendelkezzenek arról, hogyan kell tökéletesíteni az új terméket. Talán kevés ember van a világon, aki emlékezne a Kozmo névre keresztelt startupra, ami a DVD 1997-es bemutatása után, a lemaradástól tartva azonnal belevetette magát az online fimkölcsönző szolgáltatásuk beindításába. 2001-re a rosszul megtervezett disztribúciós folyamat miatt a cég csődbe ment, miközben a piacon komoly igény volt a DVD kiszállításra. Egyik vetélytársuk lassan haladt a terjeszkedéssel, tovább finomította a kiszállítást és 2003-ra sikerült profitot termelő üzletté fejlődnie. Őket Netflix néven ismerheted.

Funkció-torlódás – A nagyok is kicsiben kezdték

Az egyik legfontosabb és egyben a legnagyobb kihívást jelentő szempont amikor elkezded tervezni az applikációdat a funkciók kiválasztása és ezek fontossági sorrendbe állítása. Sokan esnek abba a hibába, hogy egy sikeres üzletet a már befutott, sokadik verzió alapján ítélik meg, pedig a csúcsig tartó út sosem rövid. Nagy valószínűséggel már mindenki hallott az otthonok és szabad helyiségek szálláshelyként való kiadására és foglalására alkalmas piactérről. Azt azonban már kevesen tudják, hogyan alapozták meg lokálisan, két alapvető funkció köré építve a felületet mielőtt sikeresen meghódította a világ 191 országát.

Az AirBnB ötlete 2007 októberében fogant meg Brian Chesky és Joe Gebbia fejében, az első felület pedig a következő év augusztusában indult el San Franciscora fókuszálva. Két szegmenst szolgáltak ki, egy-egy rendkívül egyszerű funkcióval: szálláshely listázás a vendéglátóknak és foglalási felület az vendégeknek. Mivel a couchsurfing ekkoriban kezdett egyre elterjedtebb lenni, a környéken sorra regisztráltak a felhasználók, akik rendelkeztek egy szabad szobával. 2008 nyarán már meg is érkeztek az első vendégek, akik az Ipari Formatervezési Kongresszusra utaztak a városba és nyitottak voltak a drága szállodai szolgáltatások olcsóbb alternatívájára. Az AirBnB már a következő évben gyors fejlődésnek indult, mindez azonban nem történhetett volna meg egy jól előkészített MVP nélkül.

Az MVP egy remek eszköz arra, hogy eljuss a tökéletes termékhez, de természetesen rendelkezik néhány gyenge ponttal is. A legtöbb kezdő vállalkozás már az MVP előtt elköveti azt a hibát, hogy elmulasztják alapkoncepciójuk érvényességének ellenőrzését, vagy ezt nem a megfelelő módszerek segítségével teszik. Ennek hiányában az MVP nem lesz képes arra, hogy a rosszul meghatározott igényt, vagy megoldást megmentse a bukástól. A másik gyakori hiba, hogy az MVP fejlesztését követően csak indirekt mérőszámokra hagyatkoznak, amiből csak az állapítható meg, hogyan használják az első felhasználók a terméket, a miértek megválaszolatlanok maradnak.

Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy mennyibe kerül üzemeltetni éves szinten mobil applikációinkat.

Bejegyzésünk megírását az inspirálta, hogy mind nagyvállalati mind startup ügyfeleink részéről gyakran találkozunk ezzel a kérdéssel. A válasz természetesen jelen esetben sem teljesen egyértelmű, azonban igyekszünk egy olyan átfogó képet adni a mobil applikáció üzemeltetéseinek költségeiről, amellyel jó közelítéssel lehet számolni, ha üzleti tervet készítünk startupunk befektetői részére. A poszt azok számára is segítséget nyújthat, akik cégük vezetősége számára készítenek prezentációt a megálmodott applikáció üzemeltetési költségeivel kapcsolatban. Az árak nettó árak, és nem minősülnek ajánlattételnek.

Jelen cikkünkben tehát a havi / éves üzemeltetési költségekről lesz szó, amennyiben az is érdekel, hogy mennyibe kerül egy mobil applikáció fejlesztése, erről egy másik posztunkban olvashatsz.

Ha nem szeretsz sokat olvasni, a lényeg néhány pontban

• Google Play fejlesztői fiók 9000 Ft (25 EUR + Áfa) egyszeri költség
• Apple fejlesztői fiók: 27 720 Ft (99 USD + Áfa) éves költség
• szerverbérlés 1-10 000 aktív felhasználó esetén, átlagos adatforgalom mellett 50 000 Ft - 120 000 Ft
• fejlesztői támogatás  100 000 - 300 000 Ft / hónap
• 15-30% jutalék az Apple és Google felé az alkalmazás vásárlások vagy in-app vásárlások után
• 1-3% jutalék az eladások után a bankkártyás fizetési rendszer üzemeltetői felé (pl. Paypal, Stripe, Simple Pay, stb.)
  
  
  1. Diagram: A mobil alkalmazás üzemeltetési költségeinek megoszlása
  
  

Google Play és Apple App Store díj és jutalékok

Az appok disztribúciója (néhány különleges esettől eltekintve) zárt rendszerben zajlik, azaz a felhasználók csak Apple és a Google által ellenőrzött forrásból - az Apple App Store-ból vagy a Google Play-ről - letöltött alkalmazásokat tudnak telepíteni eszközeikre. Ennek célja a felhasználók biztonsága és az appok minőségének felügyelete. Mind a 9000 Ft-os egyszeri költség a Google fiók regisztrációnál mind pedig a 27 720 Ft-os éves díj az Apple fiók esetén jelképesen alacsony összeg. Az alkalmazásboltok üzemeltetők bevételének nagyobb része az eladott alkalmazások után vagy az appon belüli vásárlások alapján számított magas jutalékból származik. Ez nem meglepő, hiszen az eladott applikációk után nem kevesebb, mint 30% üti a Google vagy az Apple markát. Az Apple-nél azonban 2020 őszén bejelentették az App Store Small Business programot, amelynek keretén belül 1 millió USD alatti app eladásokat produkáló cégek számára a jutalékot az Apple 30%-ról 15%-ra mérsékli. Fontos kiemelni, hogy a jutalék nem csak a fizetősen letölthető applikációk esetén, de az alkalmazásokon belüli vásárlásoknál is fennáll, tehát amennyiben az appunkban bármilyen digitális szolgáltatást, vagy digitális terméket vehetnek a felhasználók, úgy ezek mindig jutalék kötelesek. A jutalék alól kivételt képeznek a fizikai termékek vagy szolgáltatások. Ha pl. ételt vagy fotókidolgozást rendelünk az applikáción keresztül, ezután nem vonnak jutalékot az alkalmazásboltok. Fontos tehát, hogy amennyiben üzleti applikációnkban az ingyenes tartalmon felül a prémium tartalom előfizetésért érhető el, úgy ennek a díjába bele kell kalkulálnunk az alkalmazásboltok jutalékát. A magas jutalék miatt a rendszert természetesen sokan megpróbálták már megkerülni, pl. a Spotify vagy a Netflix csak a weben keresztül engedélyezte az előfizetést, azonban hamar szembetalálták magukat az Apple-lel. Emellett előfordul hogy nem lehet teljesen egyértelműen eldönteni egy szolgáltatásról hogy fizikai, vagy digitális, ebben az esetben az alkalmazásboltok mondják ki a végső döntést, azonban ha nem egyértelmű a válasz, érdemes inkább a kezdetektől fogva azzal számolni, hogy jutalékot kell fizetnünk. Egy tapasztalt app fejlesztő cég hatékonyan tud segíteni az ezzel kapcsolatos kérdésekben, a végső döntés azonban szinte minden esetben az Apple és a Google kezében van.

Szerverbérlés

A szerverbérlés és szerverszolgáltató választás egy nagyon fontos kérdés, mind a felhasználók szemszögéből, mind pedig a költség oldalról. Az alkalmazás által gyűjtött és felhasználók által mentett adatok a szerveren tárolódnak, itt futnak a kritikus számolások, tehát a szervert tekinthetjük a rendszerünk agyának. A szerverbérlésre természetesen rengeteg opció van, mi itt a leggyakoribb alternatívákat mutatjuk be előnyeikkel és hátrányaikkal.

• VPS szerver
  A VPS szerver szolgáltatás keretében (Virtual Private Server) egy fizikai gépen kapunk egy dedikált virtuális szervergépet, amelyet kedvünkre használhatunk. A VPS piacon sok lokális és globális szereplő megtalálható, a VPS szerver bérlés általában költséghatékony alternatíva, közepesen jól skálázató, kisebb, lokális rendszerek kiszolgálására optimális. Tehát pl. amennyiben mobilappunkkal első körben a magyar vagy valamivel tágabb régiós piacot célozzuk (pl. Közép-Európa) úgy a VPS jó választás lehet. Egy kb. 10 000 aktív felhasználót kiszolgáló rendszert kb. 40 000-80 000 Ft között bérelhetünk. Természetesen akár a VPS rendszer is skálázható globális szintre, azonban amennyiben globális rendszerben gondolkodunk, érdemes inkább a cloud szerverek irányában keresnünk a megoldást. A fejlesztő cégek általában nem végeznek szerver üzemeltetést, azonban rendelkeznek olyan partnerekkel, akik hatékonyan tudják biztosítani a VPS szervert ügyfeleik számára.
  
  
• Cloud szerver
  A cloud szerverek fő jellemzője a VPS-el szemben, hogy sokkal robosztusabb, jobban skálázható, és redundáns rendszerek. Abban az esetben érdemes ezt a megoldást választanunk, ha már kezdetektől a tágabb nemzetközi piacot célozzuk és exponenciális felhasználószám növekedéssel számolunk. Cloud rendszerekkel gyorsabban lehet új piacokra lépni, gyorsan skálázható mind földrajzi értelemben véve, mind pedig számítási teljesítményben. Leegyszerűsítve azt látjuk, hogy a felhőalapú rendszereknél nagyon ritka az adatvesztés, a leállás, és gyorsan kiterjeszthetőek az újonnan célba vett régiókra. A cloud hátránya ugynakkor a VPS-el szemben, hogy viszonylag magasabb költségekkel jár. A legelterjedtebb cloud szolgáltatók az Amazon Web Services (AWS), a Google Cloud + Firebase és a Microsoft Azure. A startupok általában AWS-t vagy Google Cloudot használnak, a nagyvállatatok körében az Azure a leginkább elterjedt. Az egyes cloud szolgáltatók általában biztosítanak költségkalkulátort, amellyel becsülhető az applikációnk szerverének költségigénye, amennyiben tudjuk a becsült felhasználószámot, és a tárolni szükséges adatok méretét. A Firebase kalkulátor viszonylag intuitív, és egyszerűen használható, Az AWS kalkulátor jóval összetettebb, fejlesztői vagy rendszergazdai tapasztalatot igényel, csakúgy mint az Microsoft Azure kalkulátora. Amennyiben nem vagy biztos benne, hogy melyik rendszerre lenne szükséged, kérdezz meg minket, szívesen segítünk.
  A korábban említett 10 000 felhasználó által használt rendszer költsége felhőben futtatva kb. 60 000 -120 000 Ft-nak megfelelő USD vagy EUR
  
  
• On-Premise - avagy lokálisan telepített rendszer
  Az on-premise szerverről abban az esetben beszélhetünk, amennyiben rendelkezünk egy saját, robosztus szerver infrastruktúrával, és hozzá tartozó IT személyzettel, ebben az esetben az applikációnkat kiszolgáló szerver üzemeltetése az érdemi többletköltség nélkül, a rendelkezésre álló saját infrastruktúrán megvalósítható, azonban itt is figyelembe kell venni, hogy a meglévő rendszer alkalmas-e erre a célra.

Amennyiben nem vagy biztos benne hogy melyik lenne a leginkább megfelelő számodra, jelezd az ajánlatkérésben, és segítünk kiválasztani a projektedhez leginkább megfelelőt.

Fejlesztői támogatás

A mobil applikációs platformok és operációs rendszerek, az Android és az iOS folyamatosan fejlődnek. A gyártók biztonsági réseket tárnak fel, hibajavításokat adnak ki, új kijelző méretekkel állnak elő, ezekhez az új ignyekhez pedig applikációnknak alkalmazkodnia kell. A támogatás célja az is, hogy amennyiben appunkon egy nagyobb funkcióbővítést kell végezni, úgy egy friss, karbantartott kódbázissal tudjanak dolgozni a fejlesztők. A fejlesztői támogatás az applikáció indítása után általában intenzívebb, majd idővel beáll egy alacsonyabb szintre. Tapasztalatunk alapján átlagosan havi 1-3 munkanapra van szükség ahhoz, hogy az app zökkenőmentesen üzemeljen ami 100 000 - 300 000 Ft-os havi költséget jelent. 

Hogyan számold ki az appod üzemeltetési költségét, és a tervezett nyereséget?

Tegyük fel, hogy az applikációd letöltése ingyenes, árbevételed mikrotranzakciókkal szeretnéd megszerezni. 10 000 meglévő ügyfeledből kb. 1000 jelezte, hogy hajlandó lenne havidíjat fizetni a szolgáltatásodért. A Google Playben szabadon megválaszthatod applikációd árát, az Apple-nél azonban csak előre meghatározott kategóriákba úgynevezett "Price tier"-ekben sorolhatod az appodat. Gyakorlatban ez azt jelenti hogy kb. 1 dolláros lépcsővel tudod beállítani a subscription árat, ahogy megy fel az ár, egy idő után elkezd nőni a lépcső is. Leegyszerűsítve tegyük fel hogy az előfizetésért 10 USD-t kérsz mindkét alkalmazásboltban. A nyereséged nem fogja elérni az 1 millió USD-t így az Applenél a jutalék 15% a Google-nél 30%. Az Apple készülékek aránya a célcsoportodban (pl. magyar népesség körében) 20% az Androidos telefonok aránya 80% (általában az előfizetési hajlandóság alacsonyabb Androidon, de ezzel most nem számolunk). 

Bevételek - 10 000 USD - 2700 USD = 7300 USD = 2 190 000 Ft
- Tehát lesz 2000 iPhone felhasználód, ebből 200 fog előfizetni, 2 000 USD értékben, melyből az apple jutaléka 300 USD
- Lesz 8000 Android felhasználód, ebből 800 fog előfizetni, 8 000 USD értékben, melyből a Google jutaléka 2400 USD

Kiadások - Havi 303 075 Ft
- Szerverbérlés - 100 000 Ft
- Fejlesztői támogatás - 200 000 Ft
- Apple fiók bérlés hónapra leosztva - 2325 Ft
- Google fiók bérlés hónapra leosztva (csak az első évben) - havi 750 Ft

A nyereség tehát a bevétel és a kiadás különbségeként, 2 190 000 Ft - 303 075 Ft = 1 886 925 Ft.

Az alábbi számítás jó iránymutató lehet, azonban figyelembe kell venni az adott piac sajátosságait és számos egyéb tényezőt amikor kalkulációnkat végezzük. Amikor a Mindtech Apps-nél ajánlatot kérsz, természetesen mindig odafigyelünk rá, hogy ne csak a fejlesztési költségekről, hanem az üzemeltetési díjakról is minél hamarabb tájékoztassunk, hogy ennek megfelelően tudd megtervezni applikációd pénzügyi oldalát. Hogy teljes legyen a kép, nézd meg, hogy mennyibe kerül az applikáció fejlesztése, így teljes lehet a pénzügyi terved.

A mobil applikáció fejlesztés régi dilemmája az app áruházak az applikáción belül értékesített szolgáltatásokra kivetett 30%-os díja. Úgy tűnik, hogy az Apple végre belátta, hogy a magas díj komoly akadályt gördít a jelentős gazdasági erőt képviselő kis- és középvállalkozások amúgy is nehézkes innovációja elé.

Az Apple a héten jelentette be, hogy 2021. januárjától új programot indít a kis- és középvállalkozások innovációjának segítése érdekében, amelynek központi része, hogy az eddigi 30%-os jutalékot a felére, 15%-ra csökkenti. Mint közleményükben írják, az App Store Small Business Program célja nem csak a kisvállalkozók motiválása, a mobil app fejlesztőket is legalább ennyire szeretnék ösztönözni.

Valószínűleg nem kis szerepet játszott a döntésben a cég és az Epic játékgyártó vitája, ami pont a magas jutalék miatt robbant ki. Valamint azt se felejtsük el, hogy a digitalizáláshoz eddig is korlátozott erőforrással rendelkező kisvállalkozásokat hozta a legnehezebb helyzetbe a hosszan elnyúló világjárvány. Akár azért, mert az Apple a jogi útra terelt vitánál a jófiú szerepében próbál megjelenni, akár más miatt találta ki a programot, a hazai mobil alkalmazás fejlesztés piacán biztosan érezhető lesz a hatása.

Decemberre további információkat ígér az Apple a programmal kapcsolatban, egyelőre a következőket tudjuk:

• A csökkentett jutalékot biztosító programra azok a már jelenleg is aktív fejlesztők, akik 2020-ban kevesebb, mint 1 millió dollár összbevételt szereztek minden alkalmazásukból, illetve az újonnan regisztrált fejlesztők jelentkezhetnek.
• Amikor a bevétel eléri az 1 millió dolláros küszöböt, automatikusan a standard 30% jutalékot vonja le az Apple a hátralévő időszakban.
• Amennyiben 1 millió dollár alá esik az üzlet, a következő évre újból igényelhető a kedvezményes jutalék.

Ez a cikk régen frissült, olvasd el aktuális, 2026-os posztunkat a témában.

Talán még sohasem volt ilyen nehéz megírni éves összefoglalónkat, ami az app fejlesztési díjak alakulását hivatott bemutatni. Rengeteg változás történt 2020 első felében, amelyek közül néhány a szoftverfejlesztési piacra is hatással volt. Jelen cikkünket olyan döntéshozóknak, startuppereknek és nagyvállalati managereknek írjuk, akik az ajánlatkérés előtt szeretnének tájékozódni az applikáció fejlesztés nagyságrendi költségeiről. 

Covid-19 és erősödő piac

Talán még sohasem volt ilyen nehéz megírni éves összefoglalónkat, ami az app fejlesztési díjak alakulását hivatott bemutatni. Rengeteg változás történt 2020 első felében, amelyek közül néhány a szoftverfejlesztési piacra is hatással volt. Jelen cikkünket olyan döntéshozóknak, startuppereknek és nagyvállalati managereknek írjuk, akik az ajánlatkérés előtt szeretnének tájékozódni az applikáció fejlesztés nagyságrendi költségeiről és azon tényezőkről, amelyek befolyásolják, hogy mennyibe kerül egy applikáció fejlesztése. 

A 2020-as év március vége - április eleje mint megannyi iparágban, az alkalmazásfejlesztő cégek közt is bizonytalanságban telt. Nem voltunk biztosak abban merre indul el a piac, sorra dőlnek majd be a projektek, vagy stabil marad a kereslet. Április hónap végére azonban bizonyossá vált, hogy a legtöbb iparággal ellentétben a Covid-19 nemhogy csökkenést, hanem a kereslet erősödését hozta magával. A vírushelyzet következtében az olyan cégek, amelyek a 2008-as válságot követő bő egy évtized során megfelelő nagyságú tőkét halmoztak fel, a megváltozó piaci igényekre a meglévő szolgáltatásaik és termékeik digitalizálásával válaszoltak. 

Megnőtt tehát a megbízható szoftverfejlesztő cégek iránti kereslet, miközben a hasonló cégekből nem lett több. Emiatt a fejlesztői óradíjak valamint projekt költségek 2020-ban tovább emelkedtek a 2019-es mobil alkalmazás fejlesztési árakhoz képest. Az app fejlesztők között az otthoni munkavégzés (home office) intézménye eddig is népszerű volt, így a legtöbb cég életében nem okozott nagy törést, amikor teljes egészében át kellett állni a távmunkára. 

Tapasztalataink alapján a belépő szintű mobil applikációk fejlesztési költsége a korábbi 3-4 millió Ft-os nettó értékről az 5-6 millió Ft-os sáv felé tolódott.

Összefoglaló az app fejlesztés árakról néhány pontban

• Egyszerűbb alkalmazás néhány funkcióval, adat listázással, bejelentkezéssel, statikus tartalommal -  5 - 6 millió Ft
• Összetettebb applikáció egyedi backenddel, egyszerű adminisztrációs felülettel, dinamikus tartalommal - 8 - 12 millió Ft
• Egyedi digitális termék, sok egyedi funkcióval, fejlett adminisztrációs rendszerrel, számlázás- és fizetésintegrációval, webalkalmazással kiegészítve   - 15 - 60 millió Ft
• Egy megbízható alkalmazásfejlesztő cég általában valamivel költségesebb, a befektetés azonban gyorsan megtérül a magasabb minőség, a gyorsabb, precízebb projekt managementnek köszönhetően
• A szabadúszó fejlesztők vagy a néhány fős garázscégek költséghatékonyabb megoldást jelentenek, azonban minőségben és sebességben a legtöbb esetben nem versenyképesek a nagyobb fejlesztő cégekkel szemben
• Az alkalmazás fejlesztői óradíjak a legtöbb fejlesztő cégnél a 2020-as évben már jócskán meghaladja a 10 000 forintos óradíjat, leggyakrabban 12 500 Ft-os óradíjjal találkozunk plusz-mínusz 30%-os szórással. A koronavírus miatt megnövekedett kereslet mellett az exportra is dolgozó cégeknél a Forint gyengülése szintén az óradíjak emelkedésének irányában hatott.

Hogyan épül fel egy alkalmazás fejlesztés 20 millió Ft-os költsége?

Idei cikkünkben példaként egy olyan alkalmazást képzelünk el, mely az elektromos autó tulajdonosok számára segít töltőállomásokat keresni. Az alkalmazásra gyakran különálló egységként gondolunk, azonban a legtöbb alkalmazás elkészítéséhez egy teljes infrastruktúra létrehozására van szükség - egy adminisztrátori felületre, ahol az alkalmazáshoz tartozó adatokat fel lehet tölteni, egy szerverre vagy cloud alapú rendszerre, ahol az alkalmazás adatait tárolni lehet. Ezeket természetesen tesztelni és managelni kell.

Ezen rövid összefoglaló alapján a projekt kivitelezését legalább egy designer, négy fejlesztő valamint egy tesztelő végzi, a munka összehangolását és felügyeletét pedig projekt manager biztosítja.

1. UX (felhasználói élmény) kutatás és tervezés - 2 000 000 Ft

Tegyük fel, hogy egy nemzetközi nagyvállalat döntéshozói felmérésük alapján arra jutottak, hogy lehetőség lenne villanyautó töltőhálózatuk kihasználhatóságának növelésére. Ezért úgy döntenek, hogy a felhasználók szokásaira és igényeire fókuszáló applikációval támogatják a szolgáltatásukat.

Mivel az elektromos járművek használata egy viszonylag új terület, így a felhasználók motivációi, problémái (pain points) kevésbé ismertek, a tervezést célszerű a potenciális felhasználók kiválasztásával és megkérdezésével kezdeni.

Miért és hogyan veszik igénybe a töltőállomásokat? Használnák-e, ha lenne egy app, ami segíti őket a töltőállomások kiválasztásában és megtalálásában?

Térképen keresgélnek inkább, vagy jobban áttekinthető ha távolság szerint listázzuk a töltőállomásokat? Annak érdekében hogy ezekre a kérdésekre választ kaphassunk, úgynevezett user experience, azaz felhasználói élmény kutatást kell végeznünk, tehát meg kell kérdeznünk azokat az embereket, akik rendszeresen elektromos autóval közlekednek. 

Emlett érdemes átnézni a hasonló iparágban tevékenykedő versenytársak alkalmazásait is, ezt best practice (bevált gyakorlat) kutatásnak nevezzük. Egy kisebb kutatás megközelítőleg 10 munkanapot vesz igénybe, egy komplexebb, ennél jóval hosszabb is lehet; ez 12 500 Ft-os óradíjjal számolva 1 000 000 Ft. A kutatás alapján megszerzett információk alapján megkezdődhet az alkalmazás felépítésének tervezése azaz a UX tervezés, mely további 10 munkanapot vesz igénybe további 1 000 000 Ft összegben.

2. UI (felhasználói felület tervezés) - 2 000 000 Ft

Fontos, hogy az alkalmazásnak meg kell felelnie a Google és az Apple által előírt követelményeknek, a felhasználói design elvárásoknak, valamint a megrendelő igényekhez. Mindezek teljesítéséhez a felhasználói felület tervezőnek megközelítőleg 20 munkanapot vesz igénybe egy felületterv elkészítése - ez általában több iterációban történik. 

3. Mobil applikáció fejlesztés - 8 000 000 Ft

Amennyiben a az applikáció tervezés folyamata sikeresen lezajlott, az üzleti és felhasználói igények összehangolásával megállapításra kerültek az alkalmazás fő funkciói, működési egységei, úgy ténylegesen kezdődhet az applikáció fejlesztés folyamata.

A töltőállomás példánál maradva összegyűjtöttünk néhányat a lehetséges funkciók és folyamatok közül, amelyek az alkalmazás részeit képezhetik. Mivel minden projekt egyedi, az alábbi számok erősen tájékoztató jellegűek, amennyiben szeretnéd megtudni, mennyibe kerülne az általad megálmodott app, kérj ajánlatot.

• Rendszertervezés - 10 nap - 1 000 000 Ft
• Felhasználói profil kezelés, bejelentkezés, regisztráció - 10 nap - 1 000 000 Ft
• Térkép integráció - 15 nap - 1 500 000 Ft
• Listanézet, keresés, lokáció alapú rendezés - 15 nap - 1 500 000 Ft
• Vásárlás, fizetési folyamat, fizetési rendszer integráció - 20 nap - 2 000 000 Ft
• Számlázás integráció - 10 nap - 1 000 000 Ft

4. Backend (szerver oldali) fejlesztés - 3 000 000 Ft

Az alkalmazások legtöbb esetben nem állandó, statikus tartalommal működnek, hanem szervereken tárolt változó, azaz dinamikus adatokat használnak fel. Az appok a szerveren keresztül egymással is kommunikálnak ezzel is segítve például az egyes töltőállomások foglaltságának jelzését. A szerver végzi a felhasználók azonosítását és ez koordinálja a bankkártyás fizetések lebonyolítását is.

Egy hasonló rendszer elkészítése 30 munkanapot vesz igénybe, így adódik a hárommilliós költség.
A szerver oldalon az egyszeri fejlesztési díj mellett az üzemeltetésnek is van költsége, mely eltérő lehet attól függően, hogy felhő alapú technológiát, egyszerű hostolt szervert vagy esetleg saját szervert használunk. 

5. Adminisztrációs felület fejlesztés - 3 000 000 Ft

A szerveren tárolt adatokhoz a legtöbb esetben nincs közvetlen hozzáférés, “kézzel nem írunk az adatbázisba”. Ahhoz, hogy az alkalmazás adatait managelni és tárolni tudjuk, szükségünk van egy olyan felületre, amin keresztül felhasználóbarát módon rendszerezett formában tudunk módosítani az adatokon. 

Erre szolgál az adminisztrációs felület, mely legtöbb esetben web alapú, asztali nézetben használt rendszer. Egy hasonló felület elkészítése példánkban 30 munkanapot vesz igénybe.

6. Tesztelés - 1 000 000 Ft

Annak érdekében hogy az esetleges hibákra már az éles indulás előtt fény derüljön, szükséges az alkalmazás tesztelése.

A teszt során feltárt hibákat és hiányosságokat a fejlesztők kijavítják, ez a folyamat további időt és pénzt vesz igénybe, példánkban 2 héttel számolunk.

7. Projektmenedzsment - 1 000 000 Ft

Ahogy azt az eddigiekben is láthattuk, a mobilapplikáció elkészítése egy összetett folyamat. Több, különböző szakterület összehangolt munkáját igényli (UX designer, UI designer, mobilapplikáció fejlesztő, webapplikáció fejlesztő, backend fejlesztő, tesztelő).

A jól koordinált munka alapvető feltétele annak, hogy a projekt a kitűzött határidőre, megfelelő minőségben elkészüljön. Ehhez pedig egy precíz menedzser munkájára van szükség aki nemcsak ellenőrzi és felügyeli a folyamatokat, de képes lefordítani az üzleti és ügyfél igényeket fejlesztési követelményeknek. Ezek a feladatok a projekt során elosztva, legalább 10 munkanapot vesznek igénybe.

Az alább felvázolt példa tájékoztató jellegű, és sok egyszerűsítést alkalmaztunk a könnyebb áttekinthetőség érdekében. Léteznek módszerek, melyek a költséghatékony, fokozatos fejlesztést támogatják, mint például az MVP szemlélet. Abban az esetben ha egy fix projekt költségkerettel, vagy befeketetési ötelttel rendelkezel, a költségkeret ismeretében a fejlesztőcégek segítenek a projekt tartalmát a költségkerethez igazítani.

Amennyiben viszont az alkalmazást kiterjedt funkcionalitással valósítjuk meg, a költségek akár a fent leírtaknál is magasabbak lehetnek. Amennyiben szeretnéd megtudni, hogy mennyibe kerülne az általad megvalósítani tervezett applikáció vagy rendszer, kérj tőlünk ajánlatot.

A leírt összegek nettó összegek, az ajánlat adás minden esetben egyedi, projektre szabott folyamat, jelen írás nem minősül ajánlattételnek.

Ha még teljesebb képet szeretnél kapni, és arra is kíváncsi vagy, hogy mennyibe kerül üzemeltetni egy appot, kattints az erről szóló bejegyzésünkért.

Ha az árakkal már képbe kerültél, és arra vagy kíváncsi, hogy mennyibe kerül üzemeltetni egy appot, kattints az erről szóló bejegyzésünkért.
 A piac sokat változott 2019 óta, kattints, és olvasd el 2026-as cikkünket az applikáció fejlesztés árakról.

Tavalyi cikkünk óta eltelt egy újabb év, változtak a piaci körülmények, a képzett IT szakemberek hiánya szoftveripar minden területén érezteti a hatását, a weboldalak, mobil applikációk fejlesztési költségei folyamatosan emelkednek. A fejlesztések áraival foglalkozó cikksorozatunk messze a legnépszerűbb blogunkon, így idén is elkészítjük az app fejlesztés árairól szóló összefoglalót. Jelen cikkünkben olyan cégvezetők, nagyvállalati IT managerek és döntéshozók számára próbálunk átfogó képet adni, akik a közeljövőben terveznek mobil alkalmazás fejlesztési projekt indítani. Egy mobil app készítési projekt általában nem kizárólag a mobil applikáció fejlesztését foglalja magában. Ugyanúgy számolnunk kell a tervezés, a backend, esetleg egy webes adminisztrációs felület költségeivel is. A legtöbb esetben ezek a komponensek mind szükségesek egy sikeres mobil app projekt megvalósításához.
Jelen bejegyzésben az árakat nettó áron számoljuk, az árak tájékoztató jellegűek, nem minősülnek ajánlattételnek.
Amennyiben szeretnénk megtudni, pontosan mennyibe kerülne az általunk megvalósítani kívánt applikáció vagy rendszer, kérjünk ajánlatot egy megbízható fejlesztőcégtől.

Összefoglaló az app fejlesztés árakról néhány pontban

• Egyszerűbb alkalmazás néhány fő funkcióval (pl. bejelentkezés, szolgáltató listázás, szolgáltató adatlap, push üzenet küldés) fejlesztési költsége eléri a nettó 3 - 4 millió Ft-ot.
• Összetettebb applikáció bejelentkezéssel, egyedi backenddel, adminisztrációs felülettel kb. nettó 5 - 10 millió Ft
• Nagy projekt, (pl. új digitális termék megvalósítása) melyhez tartozik mobil alkalmazás, webes felület, egyedi backend, valamint adminisztrációs felület kb. nettó 10 - 50 millió Ft
• Egy nagyobb méretű, megbízható, referenciákkal rendelkező szoftverfejlesztő cég általában költségesebb, hosszú távon azonban kifizetődő, mivel a projekt időben elkészül, az rendszer pedig modulárisan, jól dokumentálva, továbbfejleszthető módon épül fel
• az app készítés egy komplex folyamat, a fejlesztésen kívül számos egyéb tevékenységet is magába foglal, melyet magasan képzett szakemberek végeznek. Egy applikáció készítési folyamat költségeit az alábbi munkafolyamatok teszik ki
  • UX (felhasználói élmény) kutatás és tervezés 
  • UI (felhasználói felület) tervezés
  • Szoftver tervezés / fejlesztés
  • rendszer üzemeltetés
• Tapasztalataink alapján egy megbízható, szakmailag elismert fejlesztőcsapatnál az alkalmazásfejlesztés költségei 3 millió Ft-nál kezdődnek, ennél alacsonyabb költségvetéssel nem lehet megfizetni egy képzett fejlesztőcéget. Ennél alacsonyabb költségvetéssel érdemes inkább szabadúszó fejlesztők közt keresni, azonban a freelancerekkel való dolgozás nagyon rizikós, sok esetben vezet bukott projekthez.

Akit a rövid összefoglalón túlmenően érdeklenek a fejlesztési költségei, annak egy 9 800 000 Ft-os összköltségvetésű projekt megvalósítását mutatjuk be lebontva a különböző egységek költségeire. 

Miből épül fel az alkalmazásfejlesztés 9 800 000 Ft - os költsége?

1. UX (User Experience - felhasználói élmény) kutatás és tervezés  - 1 000 000 Ft

A UX (user experience) mint terület sokak számára ismeretlenül hangzik, a témával alábbi cikkünkben (link hamarosan) foglalkozunk részletesebben. A UX lényege röviden összefoglalva a tökéletes felhasználói élmény biztosítása, a felhasználók "ettől érzik magukat otthon" az alkalmazásban. A jó UX-el rendelkező app-ban például nem kell keresni a funkciókat, magától értetődő minden menüpont, és gyorsan el lehet jutni a vásárlásig amennyiben ez az alkalmazás célja. A UX kutatás és tervezés általában egy applikáció projekt első lépése, általában a fejlesztési költség 10 százalékát teszi ki, azonban összetett rendszerek esetén az arány jóval magasabb is lehet. Ezen fázis eredménye (leegyszerűsítve) egy alkalmazás drótváz és egy működési leírás, specifikáció. Egy UX designerért átlagosan óránként nettó 10 000 - 12 000 Ft-ot kérnek a cégek, a piacon természetesen találkozhatunk ettől nagyban eltérő árakkal. Egy átlagos UX kutatás és tervezési folyamat kb. 2 - 3 hétig tart, esetünkben 100 munkaórával és 10 000 Ft-os óradíjjal számolva már el is érjük az 1 000 000 Ft-os költségkeretet.

2. UI (User Interface - felhasználói felület) tervezés - 800 000 Ft

A UI tervezés során elkészítik a mobil alkalmazás megjelenését az 1. fázisban elkészült drótvázra a designerek "ráhúzzák" a megfelelő színeket, ikonokat, logókat, arculati elemeket. A felhasználók a felhasználói felületen keresztül lépnek kapcsolatba az alkalmazással, így fontos hogy a tervek megfeleljenek napjaink design elvárásainak. Egy jó felhasználói felület elkészítése többszöri egyeztetéssel, iterációkkal szintén átlagosan 2 hetet vesz igénybe, az óradíj általában 8 000 - 12 000 Ft közt mozog, melyből kijön a nettó 800 000 Ft -os felület tervezési díj. Amennyiben rendelkezünk saját designer csapattal, és szűk a költségkeret, úgy saját rájuk is bízhatjuk a tervezést, azonban a UI tervezés és a grafikai tervezés egy külön szakterület,  így designereink is szigorúan az elkészült UX drótvázra "húzzák rá" az arculati elemeket, ellenkező esetben valószínűleg nem lesz felhasználóbarát az alkalmazás felülete.

3. App fejlesztés - 5 000 000 Ft

Az Android és iOS mobil applikációk piacán igen nagy a verseny, napjainkban nehezen elképzelhető bármilyen alkalmazás, az őt tartalommal kiszolgáló szerver (backend), valamint a tartalom feltöltésére szolgáló adminisztrációs felület nélkül. A szoftverfejlesztői óradíjak átlagosan 10 000 - 14 000 Ft közt mozognak. Jelent esetben 10 000 Ft-os óradíjjal számolunk. Egy 15 - 20 képernyőből álló, közepesen összetett mobil applikáció fejlesztése átlagosan 5 000 000 Ft, 500 munkaóra, amennyiben corssplatform megoldással dolgozik a fejlesztőcég.

4. Admin fejlesztés - 1 500 000 Ft

A mobil alkalmazásokat legtöbb esetben adminisztrátorok töltik fel adatokkal, adminisztrátorok kezelik a feliratkozókat, előfizetéseket. Ezen felület elkészítése megközelítőleg 1 hónapot vesz igénybe melynek költségvonzata 1 500 000 Ft (150 munkaóra - kb. 1 hónap).

5. Backend fejlesztés - 1 500 000 Ft

Amennyiben egy alkalmazáshoz tartozik autentikáció, (regisztráció, bejelentkezés), adatbázis, tartalomkezelés, ezt az alkalmazás backend szervere fogja kiszolgálni, melynek elkészítése megközelítőleg szintén egy hónapot vesz igénybe (150 munkaóra),  1 500 000 Ft költséggel.

Összefoglalva

Egy mobil alkalmazás projekt elkészítése milliós tétel, azonban minden projekt más és más. Az ár nagyban függ a használt technológiától, az integrációktól, a kapcsolódó rendszerek fejlesztési igényétől (backend, admin, weboldal). Költségnövelő tényező lehet még a sebesség, a több fejlesztő alkalmazásával gyorsabban elkészül a rendszerünk, azonban így egységnyi idő alatt magasabb költségekkel számolhatunk. Megfelelő specifikációk alapján egy tapasztalt fejlesztőcég igen pontos becslést tud adni az általunk fejleszteni kívánt applikáció vagy rendszer elkészítésére. Amennyiben szeretnénk megtudni, hogy milyen költséggel lehetne megvalósítani mobil applikációnkat, kérjünk egyedi ajánlatot.

Amennyiben érdekel miként viszonyulnak a magyar fejlesztési költségek a nemzetközi trendekhez, érdemes lehet elolvasnod az alábbi cikket angol nyelvű blogunkon.

Amikor egy nagyvállalat, KKV, vagy Startup mobil alkalmazás fejlesztési projektet indít, gyakran felmerül a kérdés: natív vagy cross-platform alkalmazásra van szükségük a projekt megvalósításához. Annak érdekében hogy jobban megérthessük a különbséget, először érdemes képbe kerülni a két módszer alapjaival.

Mikor beszélhetünk natív fejleseztésről?

A natív fejlesztésnek számos eltérő és kontextus függő definíciója van, jelen bejegyzésben igyekszünk közérthetően értekezni a témában. Mobil applikáció készítése esetén natív applikáció fejlesztésnek nevezzük, amikor az adott mobil platformhoz hivatalosan kiadott fejlesztői környezetet és programozási nyelvet használjuk.

Amennyiben Andriod eszközökről van szó, a következők tekinthetők natív fejlesztésről:

• Google által kiadott Android Studio fejlesztői környezet mellett
• Java, vagy
• Kotlin programnyelv alklamazása.

Hasonlóan, iOS esetén akkor beszélhetünk natív applikáció fejlesztésről, ha:

• az Apple által kiadott Xcode fejlesztői környezetet és
• Objective-C, vagy
• Swift programozási nyelvet használunk.

Mit nevezünk corss-platform technológiának?

Cross-platform technológiának azt nevezzük amikor egyetlen kódbázisból "egy fejlesztéssel" több platformra is elkészíthetjük alkalmazásunkat. A cross-platform technológiákból léteznek kiemelkedő teljesítményű rendszerek, melyekkel a natív appokkal megegyező felhasználói élményt nyújthatunk, de vannak kevésbé jól felhasználható keretrendszerek is. A cross-platform applikációknak általánosságban azonban van létjogosultságuk, mivel nagyban csökkentik a fejlesztés költség- és időigényét. Az egyes cross-platform megoldások közt azonban jelentős eltérések lehetnek a megvalósítható funkciókat illetően. Mivel a régebbiek főként webes technológián alapulnak, így nem minden funkció fejleszthető le az alkalmazásban. A modernebb cross-platform technológiák esetén a cross-platform kód és a natív kód között már van átjárhatóság. Így ha egy részletet nem lehet megoldani közös kódbázisból, lehetőség van  annak megírására a platform saját nyelvén és környezetében.

Mik a legelterjedtebb cross-platform keretrendszerek?

React Native

A React Native az egyik legelterjedtebb cross-platform keretrendszer, segítségével React és JavaScript technológiákkal készíthetünk mobil alkalmazásokat. A React Native komponensek natív ekvivalensükké fordulnak, ami a teljesítmény szempontjából igen nagy előnyt jelent a többi cross-platform keretrendszerrel szemben. Emellett a React Native lehetőséget biztosít a natív kódrészletek felhasználására is, így amennyiben egy probléma nem megoldható tisztán a keretrendszer segítségével, úgy a fejlesztők natív kóddal (Swift, vagy Objective-C iOS esetén és Java, vagy Kotlin Android esetén) egészíthetik ki a cross-platform kódot. A React Native egy, a Facebook által támogatott, nyílt forráskódú és felhasználású projekt. A Facebook mellett azonban már számos más területen működő vállalat és startup is használja a mobil applikációjához a React Native-et. A teljesség igénye nélkül néhány alkalmazás, amelyet React Native-ben fejlesztettek.

• Facebook
• Instagram
• Skype
• Tesla
• Pinterest
• Uber

A nagy, megbízható szolgáltatást nyújtó fejlesztő cégeknél a cross-platform fejlesztéseket natív fejlesztők támogatásával végzik, így biztos lehetsz benne hogy a lehető legmagasabb minőségű mobil alkalmazást kapod kézhez. Ha te is szívesen fejlesztetnéd egy ilyen csapattal mobil applikációdat, keresd a Mindtech Apps csapatát.

Ionic

Az Ionic hibrid keretrendszer szintén kedvelt választás a cross-platform eljárást preferálók körében. Mivel az Ionic javarészt webtechnológián alapul, így egyetlen kódbázisból fejleszthetünk Androidra, iOS-re és webre is. Ez a gyakorlatban sajnos számos hátrányt is von magával, a webtechnológiák használata valamivel gyengébb teljesítményt nyújt a natív, vagy a natívra forduló (pl. React Native) cross-platform keretrendszerekkel szemben. Emellett sokáig az Ionic ellen szólt, hogy nem tette lehetővé natív kód felhasználását. A közelmúltban az Ionic Native könyvtár bevezetésével válaszolt az Ionic közössége az említett igényre. Néhány applikáció, amit Ionic segítségével készítettek:

• Pacifica
• MarketWatch
• Sworkit
• Nationwide

Flutter

A Flutter keretrendszer a Google cross-platform megoldása, a React Native-hez hasonlóan natív komponensekre fordul, a natív appokkal megegyező teljesítményt biztosít. A Flutter egy viszonylag fiatal technológia, az alfa verzió 2017 májusában, a stabil kiadás pedig 2018 decemberében jelent meg. Ennek megfelelően kevés helyen használják éles alkalmazásonál azonban már így is olyan appokat készítenek a technológiával mint a Google Ads vagy az Alibaba. A Flutter technológiára érdemes lehet figyelni, a közeljövőben felveheti a versenyt a React Native alapú technológiákkal.

Összefoglalva

A cross-platform technológiák sokat segíthetnek egy fejlesztés futamidejének rövidítésében, illetve a költségek optimalizálásában. Azonban minden alkalmazás más és más, ezért egy nagyobb mobil applikáció fejlesztési projekt indítása előtt kérjük egy tapasztalt fejlesztőcsapat segítségét a döntéshez.